Ének

Kedves Tanítványaim!

Köszönöm az elkészített PPT-ket azoknak, akik megcsinálták, akik viszont még nem csinálták meg, ma este 8 óráig bepótolhatják és elküldhetik az e- mail címemre, hiszen ezt a munkát osztályozni fogom.

A mai órára hoztam George Gershwin életéről és munkásságáról egy leírást, erről készítsetek vázlatot a füzetetekbe, fényképezzétek le, és kedd este 8 óráig küldjétek el a tanulo9876@gmail.com e-mail címemre.

Az órára való hangolódás

(Mariann néni egyik kedvence)

George Gershwin

(1898-1937)

George Gershwin

(1898-1937)

A XX. század egyik legfontosabb amerikai komponistája, számtalan sláger és olyan klasszikus művek szerzője, mint a Porgy és Bess, a Kék rapszódia vagy az Egy amerikai Párizsban.

1898. szeptember 26-án Brooklynban, frissen bevándorolt orosz zsidó szülők gyermekeként látta meg a napvilágot, Jacob Gershvin néven. A család Manhattan egyik szegény zsidónegyedében élt, s fiúkat szinte semmi nem mentette meg a sportolói jövőtől, csak az egy szép napon a házhoz kerülő pianínó. Az akkor 12 éves Gershwin egészen addig nem részesült semmiféle zenei képzésben, de játéka olyan gyorsan vált otthonossá a zongorán - sőt, hamarosan a komponálással is megpróbálkozott -, hogy a család nem győzött egyik ámulatból a másikba esni. Tizenhat évesen zongorakísérői állást vállalt a helyi kórusnál, környékbeli zongoratanárait pedig csakhamar neves oktatók váltották fel. Így ismerkedett meg Chopin, Liszt, Debussy művészetével, s tanult zeneelméletet, összhangzattant, ellenponttant és hangszerelést is. Módszeres tudásra azonban így sem tett szert ugyanis még a kottaolvasás problémája is élete végéig elkísérte. 

A sporttól és a mozgástól továbbra sem szakadt el. Gyakran lovagolt, úszott és teniszezett, mozgása is jó volt, ezért remekül táncolt, s kiválóan tudta utánozni Fred Astaire-t. Ezen adottságai, eleganciája, jó arcberendezése lehetővé tette, hogy mindenkori társaságának, valamint a gyengébb nem érdeklődésének középpontjába kerüljön. Első jelentős zeneszerzői sikere 1919-ben érte el a Swanee című dalával, amit kottaként és hanglemezen is kiadtak, s ez utóbbi hanghordozó több százezer példányban fogyott el, mitől Gershwin egy csapásra befutott szerzőnek minősült. Lakásának kilincsét a New York-i társaság krémje adta kézről-kézre.

1922-ben megkomponálta egyfelvonásos "dzsesszoperáját", a Blue Monday Blues-t, két évvel később pedig elkészült legismertebb műve, a Rhapsody in Blue (Kék rapszódia). Ezeket követte az F-dúr zongoraverseny, Egy amerikai Párizsban, majd színpadi és a filmmusicalek zenéjét szerezte. 1932-ben Pulitzer-díjat kapott az általa megzenésített Of Thee I Sing című Broadway-produkció, 1935-ben pedig New Yorkban mutatták be déli fekete környezetben játszódó operáját, a Porgy és Besst.

Gershwin csakhamar Hollywoodban találta magát, s bőszen írta különféle filmek zenéjét. Ám hiába fürdött az irigylésre méltó sikerekben, hiába lett hatalmas a vagyona, s hiába vették körül a legnagyobb hírességek, Gershwin nem lett boldog Hollywoodban. Félénk, zárkózott természete csakhamar magányosságba, majd depresszióba csapott át. Idejének egyre nagyobb részét töltötte magányos tevékenységgel, tehát festéssel és rajzolással abban a reményben, hogy ezzel 26 visszanyerheti lelki egyensúlyát. Efféle reményt táplált a házasság iránt is, de akkoriban sorozatos visszautasításban részesült. A legfájdalmasabb kudarc 1936-ban érte, amikor megismerte Chaplin feleségét, Paulette Goddardot, kibe szenvedélyesen beleszeretett. Az asszony azonban nem volt hajlandó elválni Chaplintől a kedvéért. Gershwin depressziója még mélyebbre süllyedt, ám ezt rajta kívül senki nem volt hajlandó tudomásul venni.

Orvosai későn ismerték fel rosszindulatú agydaganatát. 1937. július 11-én meghalt.

Jó munkát és zenehallgatást kívánok! J

                                                                                     

Üdv, Mariann néni