Ének

Kedves Tanítványaim!

Ne feledjétek, ma 9 órakor a ZOOM-os alkalmazáson keresztül találkozunk!

A mai órára Sztravinszkij másik leghíresebb balettját hoztam el nektek, a „Tavaszi áldozatot”, mely a 20. századi zene egyik legnagyobb hatású remekműve, annak ellenére, hogy bemutatása botrányba fulladt. A leírás után nézzétek meg a videót, és házi feladatként hasonlítsátok össze a két balettot (Tűzmadár, Tavaszi áldozat), majd írjátok le pár mondatban a véleményeteket. A házi feladatokat vasárnap délután 4 óráig küldjétek el a tanulo9876@gmail.com e-mail címemre.

A tavaszi áldozat (1913)

A mű pontos címe A tavasz megszentelése – Képek a pogány Oroszországból. A Tavaszi áldozat koncepciója szerint a tavasz eljövetelét ünneplő-üdvözlő rituálék, szertartások elevenednek meg a színpadon, majd egy fiatal lányt választanak ki áldozatul, aki halálra táncolja magát (ez a téma a magyar és más európai balladahagyományokból is ismert).

Gyagilev és társulatának Párizsban megrendezett „orosz évadjára” íródott ez a balett is, 1913. május 29-én mutatták be. Az ősi pogány szertartások és azok avantgárd zenei eszközökkel történő színpadi megidézése botrányt okozott. Utólag értékelve korszakos jelentőségű mű lett, amely sok tekintetben szakított addig megkérdőjelezhetetlennek hitt a zenei hagyományokkal, szokásokkal. „A Tavaszi áldozat kétségtelenül a 20. század első felének leghíresebb kompozíciója. Hatása robbanáséhoz hasonlítható: elemeire robbantotta szét a zenei nyelvet, amely ezután már nem volt összerakható úgy, ahogyan azelőtt volt.” (Donald J. Grout zenetörténész)

A tavaszi áldozat zenéjének forradalmi, a konzervatívok által polgárpukkasztónak tekintett újdonságai:

-          bonyolult ritmikai összetettség, aszimmetria

-          motívumok makacs ismételgetése (ostinato) ütemeken keresztül, mint törzsi zene, az extázisig (más nézetek szerint az ismételgetés a modern kor indusztriális környezetét, a gépek zakatolását is idézheti)

-          hangnemi bizonytalanság, kemény disszonanciák, vad hangzások

A műnek nincs cselekménye – ellentétben A tűzmadárral –, hanem inkább képek, jelenetek sorozata. Stravinsky mellett az ötlet kidolgozásában részt vett a neve hangzása ellenére szintén orosz utazó, festő és régész–művészettörténész, Nicholas Roerich, aki Gyagilev A művészet világa elnevezésű csoportjának elnöke lett 1910-ben, és aki a produkció díszlet- és jelmezterveit is készítette; a koreográfus Vaslav Nijinsky volt. Bár a mű színpadi zenének íródott, koncerttermi alkotásként is tökéletesen megállja a helyét, nincsenek benne olyan üresjáratok, mint a Tűzmadár-balett zenéjében. A zeneszerző tagadta, hogy az orosz népzenéből vett volna át motívumokat, de ezt utólag cáfolták a kutatások. A mű részei:

I. rész: A Föld imádása

1. Bevezetés

2. Tavaszi jövendölés

3. Emberrabló-játék

4. Tavaszi körtánc

5. Rivális törzsek játéka

6. A bölcs bevonulása; Földcsók, a bölcs

7. Földtánc

II.rész: Az áldozat

1. Bevezetés

2. Serdülő lányok misztikus körei

3. A kiválasztott dicsőítése

4. Az ősök megidézése

5. Az ősök rituáléja

6. Szent tánc (A kiválasztott)

A videót itt nézhetitek meg

Jó munkát és jó pihenést kívánok a hétvégére!

Üdv, Mariann néni