Kedves
Gyerekek! III. parancs 03. 27. Mn 8.a
„Uram, eléd hozzuk betegeinket – vigasztalásért és gyógyulásért
fohászkodunk. Legyél közel a szenvedőkhöz, főleg a haldoklókhoz. Vigasztald a
szomorkodókat.
Adj bölcsességet és energiát az orvosoknak, kutatóknak; erőt minden nővérnek és betegápolónak ehhez a különösen nagy terheléshez. Imádkozunk mindazokért, akik szenvednek a pániktól. Mindazokért, akiket legyőz a félelem. Imádkozunk a viharban békességért, tisztánlátásért. Imádkozunk azokért, akik nagy anyagi károkat szenvednek, vagy ettől kell tartaniuk.
Jóságos Atyánk, mindenkit eléd hozunk, akiknek karanténban kell lenniük, magányosak és senkit nem tudnak átölelni. Töltsd el szívünket békéddel. És igen, kérünk azért, hogy ez a járvány visszahúzódjon, a számok csökkenjenek, újra minden a régi lehessen. Tégy minket hálássá minden egészséges napunkért.
Ne engedd, hogy elfelejtsük, hogy az életünk ajándék. Hogy egyszer meg fogunk halni és nem tudunk mindent kontrollálni. Hogy csak Te vagy örök. Hogy az életben annyi lényegtelen dolog van, ami gyakran túl hangosnak és fontosnak tűnik. Tégy minket hálássá mindazért, amit krízisek nélkül olyan könnyen figyelmen kívül hagyunk.
Bízunk Benned. Köszönjük.”
(Johannes Hartl)
Adj bölcsességet és energiát az orvosoknak, kutatóknak; erőt minden nővérnek és betegápolónak ehhez a különösen nagy terheléshez. Imádkozunk mindazokért, akik szenvednek a pániktól. Mindazokért, akiket legyőz a félelem. Imádkozunk a viharban békességért, tisztánlátásért. Imádkozunk azokért, akik nagy anyagi károkat szenvednek, vagy ettől kell tartaniuk.
Jóságos Atyánk, mindenkit eléd hozunk, akiknek karanténban kell lenniük, magányosak és senkit nem tudnak átölelni. Töltsd el szívünket békéddel. És igen, kérünk azért, hogy ez a járvány visszahúzódjon, a számok csökkenjenek, újra minden a régi lehessen. Tégy minket hálássá minden egészséges napunkért.
Ne engedd, hogy elfelejtsük, hogy az életünk ajándék. Hogy egyszer meg fogunk halni és nem tudunk mindent kontrollálni. Hogy csak Te vagy örök. Hogy az életben annyi lényegtelen dolog van, ami gyakran túl hangosnak és fontosnak tűnik. Tégy minket hálássá mindazért, amit krízisek nélkül olyan könnyen figyelmen kívül hagyunk.
Bízunk Benned. Köszönjük.”
(Johannes Hartl)
Ez az ima segíthet, hogy saját szavakkal megfogalmazva is az Úr Jézus
elé tudd vinni a kialakult helyzetet. Imádkozhatsz tanulótársaidért,
tanáraidért is.
Ehhez az imalánchoz úgy is kapcsolódhatsz, hogy a megadott linkre
kattintva azt is bejelölöd, melyik településen mondtad el ezt az imát.
Az első hét tapasztalatai alapján most továbblépünk,
s a visszajelzés, értékelés módját is pontosítom Felétek. Azt kérem, hogy a
füzetbe írt munkát legyetek szívesek lefényképezni, s azt e-mailben a címemre
(mariannaop@gmail.com) elküldeni. Értékelést úgy adok, hogy minden óra munkáját
kisjeggyel értékelem, s három kisjegy átlagából kaptok majd egy nagy jegyet,
amit a naplóba is beírok. A visszeküldést úgy csináljátok, ahogy Nektek jó! 1.
Lehet minden óra után a füzetbe írt munka fényképét visszaküldeni 2. Lehet 3
óra anyagát lefényképezni, s így visszaküldeni. Határidő a 4. óra napja.
Most nézzük a II. parancs ismétléséhez egy
feladatot!
1.
Írd le a füzetbe a mondat betűjelét, s írd mellé, hogy szerinted ez igaz
vagy hamis!
a, Hiába mondani Isten nevét azt jelenti, hogy nem
őszintén, nem komolyan szólítjuk meg az Urat.
b, A II. parancs szerint az Úr, vagyis Jahve nevét
ne mondjuk ki hiába – de Isten más megszólításaira (például Teremtő,
Mindenható) ez nem vonatkozik.
c, Csak akkor szólíthatom meg Istent, ha méltó
(elég jó) vagyok arra.
d, A nevével való visszaélés durva formája a
káromkodás, esküdözés.
e, Isten nevét hiába veszem a számra egy
szófordulat kedvéért.
g, A legjobb időpont a megszólításra este és
étkezés előtt van.
h, Isten nevével élek vissza akkor is, ha számmal
gyermekének vallom magam, de szívemmel vagy tetteimmel távol vagyok tőle.
i, Amikor Istennel vagy Istenről beszélek,
törekednem kell a minél választékosabb szókincsre.
j, Hiába szólítom meg Istent, ha szavára nem vagyok
kíváncsi.
2.
Nézzük a mai témát! Először olvassátok el a TK 66. és 68. oldalán a
lecke anyagát!
3.
Írásban válaszoljatok a TK 68/1-es feladatára!
4.
Egy ószövetségi történetet is olvasunk a III. parancshoz:
A
manna
A pusztában az izraeliták zúgolódtak Mózes és Áron ellen: „Inkább haltunk volna meg
Egyiptomban, amikor a húsos fazekak mellett ültünk és jóllaktunk kenyérrel!Ti idehoztatok
a pusztába, hogy az egész közösség éhen vesszen.” Az Úr így
szólt Mózeshez: „Nézd, én kenyeret hullatok nektek az égből. A nép
menjen ki, gyűjtsön magának egy napra valót belőle!” Mózes és Áron így szóltak
Izrael közösségéhez: „Ma este megtudjátok, hogy az Úr hozott ki benneteket
Egyiptomból, holnap reggel pedig meglátjátok az Úr dicsőségét. Ma este az
Úr húst ad nektek enni, és holnap reggel kenyeret, hogy jóllakjatok.” Valóban, estére fürjcsapat jelent meg,
és ellepte a tábort. Reggel pedig harmatozó felhő volt a tábor
körül. Amikor a felhő felszállt, a puszta talaján valami finom szemcsés
dolog volt, olyan, mint a dér a földön. Izrael fiai észrevették és
kérdezték egymást: mi ez? Nem tudták ugyanis, hogy mi az. Mózes így szólt
hozzájuk: „Ez az a kenyér, amelyet az Úr ad nektek enni. Az Úr parancsa a
következő: mindenki szedjen belőle szükségletének megfelelően, a családtagok
száma szerint!” Mózes még ezt mondta: „Senki ne tegyen el
belőle másnap reggelre!” De nem hallgattak Mózesre, és egyesek
mégis eltették másnapra. Ez azonban tele lett féreggel és bűzlött. Így
aztán reggelenként gyűjtötték, mindenki szükséglete szerint. A hatodik
napon kétszer annyi ételt gyűjtöttek egy személyre. El is tették
másnapra, ahogy Mózes parancsolta: ez nem bűzlött, férgek sem voltak benne.
Mégis voltak olyanok, akik a hetedik napon is kimentek a nép közül, hogy
szedjenek, de nem találtak.
Ekkor azt mondta az Úr Mózesnek:
- Meddig nem akarjátok még megtartani parancsaimat és
törvényeimet? Láthatjátok, hogy az Úr adta nektek a szombat napját. Ezért ad ő
a hatodik napon két napra való élelmet. Maradjon mindenki otthon a hetedik nap,
senki se mozduljon a helyéről!
Ezért pihent a nép a hetedik napon.
A manna fehér volt, mint a koriandermag, s olyan íze
volt, mint a mézeskalácsnak. Izrael fiai negyven évig ették a mannát,
amíg csak lakott vidékre nem érkeztek. Addig ették a mannát, amíg
Kánaán földjének határához értek.
a, Mi lehetett Isten
célja azzal, hogy az emberek csak egy napra való élelmet gyűjthettek?
b, Mi vezérelhette
azokat, akik a hetedik napon is megpróbáltak gyűjteni?
c, Milyen jó dolgok
származhattak abból. hogy a pusztában vándorló nép a hetedik napon nem az
élelembeszerzéssel foglalkozott?
d. Hogyan kapcsolódik a
történet a III. parancshoz?
+e, Hogyan kapcsolódhat a
történet a jelenlegi helyzetünkhöz?
Köszönöm a munkát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése